Szept. 8-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az SZKT. Először arról döntöttek, hogy az RMDSZ indítson-e vagy sem saját államelnök-jelöltet a novemberi választásokon. Az államelnök-jelölés kérdését Markó Béla szövetségi elnök felvázolta a jelenlegi belpolitikai helyzetet. A PNL a választási kampány idejére meg nem támadási paktum aláírását kezdeményezte, a paktum aláírásán viszont csak az RMDSZ jelent meg, emlékeztetett Markó. Az őszi parlamenti választásokra az RMDSZ önálló szervezetként készül. Markó három célkitűzést nevezett meg: saját programot, ütőképes parlamenti csoport létrehozását, s ennek érdekében el kell érni, hogy minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon. Idén már öt százalékos a parlamentbe jutási küszöb. Takács Csaba ügyvezető elnök javasolta, hogy az RMDSZ-nek legyen önálló államelnök-jelöltje, hivatkozva a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa döntésére, mert ott 17 területi elnök közül 14 arra szavazott. Voltak a jelölés ellen érvelő hangok is. Borbély Zsolt Attila pl. úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-nek nem lehet célja az elnökválasztásokon nyerni. Iszlai Árpád a Maros megyei szervezet nevében államelnök-jelöltnek Frunda György szenátort javasolta, Kónya-Hamar Sándor pedig a Kolozs megyei szervezettől kapott mandátum alapján Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Frunda György hangsúlyozta: az RMDSZ-nek kell hogy legyen saját jelöltje, aki el tudja érni azt, hogy több mint hét százalék szavazatot gyűjtsön össze az első fordulóban. A többség felé szerinte erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg az erdélyi magyar állami egyetemet nem sikerül felállítani, nem beszélhetünk romániai kisebbségi mintáról. Tőkés László a jelölés vállalását elsősorban temesvári múltjával indokolta, arra hivatkozva, hogy ami akkor elkezdődött, az az utóbbi tíz évben megbicsaklott, eltérítették a rendszerváltozást, és újabb visszarendeződés tanúi vagyunk. Tőkés László az önálló erdélyi politikai hagyományokat szeretné folytatni. Szakítani kell a szőnyeg alá seprő kisebbségpolitikával. Az elnökjelölt ne kötelezze el az RMDSZ-t kormányban való részvételre, az RMDSZ ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A titkos szavazás eredményeként Frunda György lesz az RMDSZ saját elnökjelölje. Az SZKT megvitatta és elfogadta az RMDSZ választási programját. Tőkés László tiszteletbeli elnök viszont leszögezte: "Véleményem szerint az SZKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni". /Bögözi Attila: Önmagát felülmúlt SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2000. december 4.
Az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT) az államelnök-választás első fordulójának eredményei ismeretében felkéri a választókat, hogy a második fordulóban vegyenek részt a választáson, és szavazzanak Ion Iliescura, a PDSR elnökjelöltjére, a szélsőségesen nacionalista PRM jelöltjével szemben. Az RMDSZ területi elnökeinek hét végén tartott konzultatív tanácskozásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a romániai Magyarok távolmaradása a szavazástól a szélsőségesen nacionalista, demokrácia‑ és magyarellenes erők győzelmének esélyét növelné. Ezzel kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: Amikor jövő vasárnap Iliescura szavazunk, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a PDSR-vel való együttműködés mellett döntött. Iliescu támogatásával a szélsőségesen nacionalista erők visszaszorítására törekszünk - mondotta Markó Béla, aki viszont nem zárta ki az PDSR parlamenti támogatásának a lehetőségét. /Sz. K. [Székely Kriszta]: TEKT: Iliescu megszavazása az egyetlen lehetséges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2000. december 18.
Dec. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, majd az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testületek elsősorban a parlamenti pártokkal, és főként a kormányalakító RTDP-vel elkezdett tárgyalások eddigi eredményeiről, valamint a további egyeztetések jellegéről folytattak eszmecserét. A területi elnökök és a Szövetségi Operatív Tanács egyaránt megfelelő megoldásnak tartják a kisebbségi kormány feltételekhez kötendő politikai támogatására vonatkozó stratégiát, azt, hogy az RMDSZ bizonyos programpontok teljesülése, illetve a kormányprogramba való beemelése esetén támogassa a kisebbségben kormányzó TDRP-t. ″ Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a résztvevőket a Magyar Állandó Értekezlet munkálatairól és a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Az RTDP-kormány támogatását érintő feltételek között Markó Béla elsőként az egyetemi oktatást, tágabban az anyanyelvű oktatás további bővítését, a regionális fejlesztési kérdéseket, a tulajdonkérdés megoldását, a nyelvhasználat kérdését, valamint a közigazgatás decentralizációját említette. Bejelentette: az eddigi tárgyalások alapján nagy remények vannak arra vonatkozóan, hogy az RTDP megszavazza a 20%-os nyelvhasználati rendelkezéseket, több konkrétum azonban a további egyeztetések után várható. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./ A TEKT ülésén Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei elnök azt javasolta: az RTDP-vel való tárgyalások alkalmával pontosan tisztázzák, hogy a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tervezett protokollumnak milyen következményei lesznek megyei szinten, különös tekintettel azokra a szakemberekre, akik a helyi adminisztrációban az elmúlt négy évben megállták helyüket. Az OT úgy látja: amennyiben a héten folytatódó tárgyalások sikeresnek minősülnek, az RMDSZ megadhatja a kormánytámogatást az RTDP-nek. - A Román Társadalmi Demokrácia Pártja lemondott az egy évre szóló megegyezés aláírásáról az ellenzéki pártokkal, és megelégszik a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, és az RMDSZ ígéretével egy ″normális politikai légkör″ biztosítására, és a kisebbségi kormány ″bizonyos fokú″ támogatásával. Hat hónap múlva a Nastase-kabinet újabb bizalmi szavazást fog kérni a következő fél évre. Sajtóértesülések szerint a DP, az NLP és az RMDSZ ezen a héten egyeztet az RTDP-ajánlatról. Mint ismeretes, a múlt héten az RMDSZ is tárgyalt az Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök vezette RTDP-delegációval. Ezt követően létrejött egy RTDP-RMDSZ munkabizottság, amelynek feladata kidolgozni a parlamenti támogatás feltételrendszerét. Az RMDSZ ragaszkodik a húszszázalékos lakossági arányhoz kötött anyanyelvhasználati joghoz (az ezt szabályozó helyi közigazgatási törvényt a parlament még nem fogadta el), a tulajdonkérdés rendezéséhez (az egyházaktól és magánszemélyektől államosított javak kérdése, valamint a 2000/1-es törvény végrehajtása), a regionális fejlesztéshez, a magyar nyelvű felsőoktatás autonómiájának biztosításához. Markó Béla jelezet: nem koalíciós tárgyalásokat folytatnak az RTDP-vel. /Székely Kriszta: Tárgyalások az RTDP-vel. Feltételes támogatás a Nastase-kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2000. december 18.
Dec. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, majd az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testületek elsősorban a parlamenti pártokkal, és főként a kormányalakító RTDP-vel elkezdett tárgyalások eddigi eredményeiről, valamint a további egyeztetések jellegéről folytattak eszmecserét. A területi elnökök és a Szövetségi Operatív Tanács egyaránt megfelelő megoldásnak tartják a kisebbségi kormány feltételekhez kötendő politikai támogatására vonatkozó stratégiát, azt, hogy az RMDSZ bizonyos programpontok teljesülése, illetve a kormányprogramba való beemelése esetén támogassa a kisebbségben kormányzó TDRP-t. ″ Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a résztvevőket a Magyar Állandó Értekezlet munkálatairól és a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Az RTDP-kormány támogatását érintő feltételek között Markó Béla elsőként az egyetemi oktatást, tágabban az anyanyelvű oktatás további bővítését, a regionális fejlesztési kérdéseket, a tulajdonkérdés megoldását, a nyelvhasználat kérdését, valamint a közigazgatás decentralizációját említette. Bejelentette: az eddigi tárgyalások alapján nagy remények vannak arra vonatkozóan, hogy az RTDP megszavazza a 20%-os nyelvhasználati rendelkezéseket, több konkrétum azonban a további egyeztetések után várható. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./ A TEKT ülésén Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei elnök azt javasolta: az RTDP-vel való tárgyalások alkalmával pontosan tisztázzák, hogy a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tervezett protokollumnak milyen következményei lesznek megyei szinten, különös tekintettel azokra a szakemberekre, akik a helyi adminisztrációban az elmúlt négy évben megállták helyüket. Az OT úgy látja: amennyiben a héten folytatódó tárgyalások sikeresnek minősülnek, az RMDSZ megadhatja a kormánytámogatást az RTDP-nek. - A Román Társadalmi Demokrácia Pártja lemondott az egy évre szóló megegyezés aláírásáról az ellenzéki pártokkal, és megelégszik a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, és az RMDSZ ígéretével egy ″normális politikai légkör″ biztosítására, és a kisebbségi kormány ″bizonyos fokú″ támogatásával. Hat hónap múlva a Nastase-kabinet újabb bizalmi szavazást fog kérni a következő fél évre. Sajtóértesülések szerint a DP, az NLP és az RMDSZ ezen a héten egyeztet az RTDP-ajánlatról. Mint ismeretes, a múlt héten az RMDSZ is tárgyalt az Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök vezette RTDP-delegációval. Ezt követően létrejött egy RTDP-RMDSZ munkabizottság, amelynek feladata kidolgozni a parlamenti támogatás feltételrendszerét. Az RMDSZ ragaszkodik a húszszázalékos lakossági arányhoz kötött anyanyelvhasználati joghoz (az ezt szabályozó helyi közigazgatási törvényt a parlament még nem fogadta el), a tulajdonkérdés rendezéséhez (az egyházaktól és magánszemélyektől államosított javak kérdése, valamint a 2000/1-es törvény végrehajtása), a regionális fejlesztéshez, a magyar nyelvű felsőoktatás autonómiájának biztosításához. Markó Béla jelezet: nem koalíciós tárgyalásokat folytatnak az RTDP-vel. /Székely Kriszta: Tárgyalások az RTDP-vel. Feltételes támogatás a Nastase-kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2000. december 18.
Dec. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, majd az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testületek elsősorban a parlamenti pártokkal, és főként a kormányalakító RTDP-vel elkezdett tárgyalások eddigi eredményeiről, valamint a további egyeztetések jellegéről folytattak eszmecserét. A területi elnökök és a Szövetségi Operatív Tanács egyaránt megfelelő megoldásnak tartják a kisebbségi kormány feltételekhez kötendő politikai támogatására vonatkozó stratégiát, azt, hogy az RMDSZ bizonyos programpontok teljesülése, illetve a kormányprogramba való beemelése esetén támogassa a kisebbségben kormányzó TDRP-t. ″ Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a résztvevőket a Magyar Állandó Értekezlet munkálatairól és a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Az RTDP-kormány támogatását érintő feltételek között Markó Béla elsőként az egyetemi oktatást, tágabban az anyanyelvű oktatás további bővítését, a regionális fejlesztési kérdéseket, a tulajdonkérdés megoldását, a nyelvhasználat kérdését, valamint a közigazgatás decentralizációját említette. Bejelentette: az eddigi tárgyalások alapján nagy remények vannak arra vonatkozóan, hogy az RTDP megszavazza a 20%-os nyelvhasználati rendelkezéseket, több konkrétum azonban a további egyeztetések után várható. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./ A TEKT ülésén Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei elnök azt javasolta: az RTDP-vel való tárgyalások alkalmával pontosan tisztázzák, hogy a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tervezett protokollumnak milyen következményei lesznek megyei szinten, különös tekintettel azokra a szakemberekre, akik a helyi adminisztrációban az elmúlt négy évben megállták helyüket. Az OT úgy látja: amennyiben a héten folytatódó tárgyalások sikeresnek minősülnek, az RMDSZ megadhatja a kormánytámogatást az RTDP-nek. - A Román Társadalmi Demokrácia Pártja lemondott az egy évre szóló megegyezés aláírásáról az ellenzéki pártokkal, és megelégszik a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, és az RMDSZ ígéretével egy ″normális politikai légkör″ biztosítására, és a kisebbségi kormány ″bizonyos fokú″ támogatásával. Hat hónap múlva a Nastase-kabinet újabb bizalmi szavazást fog kérni a következő fél évre. Sajtóértesülések szerint a DP, az NLP és az RMDSZ ezen a héten egyeztet az RTDP-ajánlatról. Mint ismeretes, a múlt héten az RMDSZ is tárgyalt az Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök vezette RTDP-delegációval. Ezt követően létrejött egy RTDP-RMDSZ munkabizottság, amelynek feladata kidolgozni a parlamenti támogatás feltételrendszerét. Az RMDSZ ragaszkodik a húszszázalékos lakossági arányhoz kötött anyanyelvhasználati joghoz (az ezt szabályozó helyi közigazgatási törvényt a parlament még nem fogadta el), a tulajdonkérdés rendezéséhez (az egyházaktól és magánszemélyektől államosított javak kérdése, valamint a 2000/1-es törvény végrehajtása), a regionális fejlesztéshez, a magyar nyelvű felsőoktatás autonómiájának biztosításához. Markó Béla jelezet: nem koalíciós tárgyalásokat folytatnak az RTDP-vel. /Székely Kriszta: Tárgyalások az RTDP-vel. Feltételes támogatás a Nastase-kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2001. január 5.
A parlamenti és elnökválasztások kiértékelése, illetve a megyei tisztújító közgyűlésre való felkészülés szerepel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jan. 12-re összehívott ülésének napirendjén. A megyei tisztújító közgyűlésre február második felében kerül sor. E testület hatáskörébe tartozik a megyei elnök és a szervezet helyi vezetőségének a megválasztása. A jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő két évre szóló mandátuma febr. 6-án jár le. A közgyűlést megelőzően harminckét megyei körzetben is tisztújítást tartanak. Az MKT kialakítja a megyei szervezet álláspontját a jan. 20-ra összehívandó Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az SZKT a parlamenti választások kiértékelésével, az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött egyezmény elemzésével foglalkozik majd. Az SZKT-t megelőzi egy újabb konzultáció az RMDSZ országos vezetősége és a területi szervezetek vezetői között. A hét végén Marosvásárhelyen ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). /Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ. Január 12-én ülésezik az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2001. január 5.
A parlamenti és elnökválasztások kiértékelése, illetve a megyei tisztújító közgyűlésre való felkészülés szerepel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jan. 12-re összehívott ülésének napirendjén. A megyei tisztújító közgyűlésre február második felében kerül sor. E testület hatáskörébe tartozik a megyei elnök és a szervezet helyi vezetőségének a megválasztása. A jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő két évre szóló mandátuma febr. 6-án jár le. A közgyűlést megelőzően harminckét megyei körzetben is tisztújítást tartanak. Az MKT kialakítja a megyei szervezet álláspontját a jan. 20-ra összehívandó Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az SZKT a parlamenti választások kiértékelésével, az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött egyezmény elemzésével foglalkozik majd. Az SZKT-t megelőzi egy újabb konzultáció az RMDSZ országos vezetősége és a területi szervezetek vezetői között. A hét végén Marosvásárhelyen ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). /Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ. Január 12-én ülésezik az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2001. január 8.
Jan. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A TEKT többsége támogatja a Szövetség és a román kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja között létrejött megállapodást. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a protokollumot érintő kérdések mellett a testület ülésén a Szövetség következő négy évre szóló stratégiájáról, belső szervezési kérdésekről, a területi szervezetek helyzetéről, valamint az RMDSZ döntéshozó fórumának, a Szövetségi Képviselők Tanácsa soron következő ülésének előkészítéséről volt szó. Nem merültek fel komoly fenntartások a TDRP-vel kötött protokollum tartalmára vonatkozóan, csupán ennek, a kormány általi betartásával kapcsolatban fogalmazódtak meg bizonyos aggodalmak. - E tekintetben magának az RMDSZ-vezetésnek is vannak dilemmái - közölte Markó Béla, szövetségi elnök. - Az RMDSZ és a kormánypárt között elvi megállapodás született arról is, hogy a nagyszámú magyarság által lakott megyékben lehetőség nyíljon magyar nemzetiségű alprefektusok kinevezésére. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./
2001. január 8.
Jan. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A TEKT többsége támogatja a Szövetség és a román kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja között létrejött megállapodást. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a protokollumot érintő kérdések mellett a testület ülésén a Szövetség következő négy évre szóló stratégiájáról, belső szervezési kérdésekről, a területi szervezetek helyzetéről, valamint az RMDSZ döntéshozó fórumának, a Szövetségi Képviselők Tanácsa soron következő ülésének előkészítéséről volt szó. Nem merültek fel komoly fenntartások a TDRP-vel kötött protokollum tartalmára vonatkozóan, csupán ennek, a kormány általi betartásával kapcsolatban fogalmazódtak meg bizonyos aggodalmak. - E tekintetben magának az RMDSZ-vezetésnek is vannak dilemmái - közölte Markó Béla, szövetségi elnök. - Az RMDSZ és a kormánypárt között elvi megállapodás született arról is, hogy a nagyszámú magyarság által lakott megyékben lehetőség nyíljon magyar nemzetiségű alprefektusok kinevezésére. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./
2001. március 9.
Márc. 9-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök is. Politikai beszámolójában Markó Béla, a belső szervezési kérdések mellett főként a kormányzóerő, Román Társadalmi Demokrácia Pártjával (PDSR) kötött együttműködési megállapodásban foglalt intézkedések megvalósításának jelenlegi helyzetéről, különösen a végső szavazás előtt álló helyi közigazgatási törvényről szólt. Az elnök úgy értékelte: az oktatási törvényhez, valamint a tulajdontörvényekhez hasonlóan az említett jogszabály remélhető elfogadása egy újabb mérföldkőnek bizonyul majd az erdélyi magyarság életében, valamint az érdekvédelmi politizálásban meghatározott célkitűzések megvalósításéban. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 9. - 1925. sz./
2001. július 2.
Jún. 30-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, melyen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, 13 megyei/területi szervezet képviselője, valamint Szabó István, Virág György és Zsombori Vilmos megyei tanácselnökök vettek részt. A megbeszélés napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai tájékoztatója a román és a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekről, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény, a közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a földtörvényt módosító kormányrendelet. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ számára elsőrendű feladatként kell szerepeljen a törvény minél szélesebb körű ismertetése a romániai magyar közösség körében. Az RMDSZ és a Romániai Szociáldemokrata Párt közötti együttműködésről elmondta, hogy az általában eredményesnek tekinthető, a törvények helyi alkalmazása viszont helyenként akadályokba ütközik. Megállapították, hogy a státustörvény nem generált feszültségeket a kisebbségi és többségi közösségek között. A földtörvény változtatása során a romániai magyarság érdekei nem sérültek, sikerült elfogadtatni az RMDSZ által támogatott változatot. Az érvényben lévő törvény szerint továbbra is vissza lehet igényelni a közbirtokossági- és magánerdőket. A szövetségi elnök felhívta az RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok figyelmét arra, hogy határozottabban lépjenek fel a helyi közigazgatási és a földtörvény alkalmazásában. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 2./
2001. július 2.
Jún. 30-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, melyen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, 13 megyei/területi szervezet képviselője, valamint Szabó István, Virág György és Zsombori Vilmos megyei tanácselnökök vettek részt. A megbeszélés napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai tájékoztatója a román és a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekről, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény, a közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a földtörvényt módosító kormányrendelet. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ számára elsőrendű feladatként kell szerepeljen a törvény minél szélesebb körű ismertetése a romániai magyar közösség körében. Az RMDSZ és a Romániai Szociáldemokrata Párt közötti együttműködésről elmondta, hogy az általában eredményesnek tekinthető, a törvények helyi alkalmazása viszont helyenként akadályokba ütközik. Megállapították, hogy a státustörvény nem generált feszültségeket a kisebbségi és többségi közösségek között. A földtörvény változtatása során a romániai magyarság érdekei nem sérültek, sikerült elfogadtatni az RMDSZ által támogatott változatot. Az érvényben lévő törvény szerint továbbra is vissza lehet igényelni a közbirtokossági- és magánerdőket. A szövetségi elnök felhívta az RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok figyelmét arra, hogy határozottabban lépjenek fel a helyi közigazgatási és a földtörvény alkalmazásában. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 2./
2001. szeptember 10.
Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT, az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetőiből álló Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésről Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott. A valószínűleg szept. 29-én Marosvásárhelyen sorra kerülő SZKT-t, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlését készítették elő. Az Ügyvezető Elnökségnek a kormányzó párttal kötött megállapodás keretében ismét meg kell fogalmaznia a prioritásokat. Az anyanyelvi oktatás lesz előrelépés, két új magyar tannyelvű líceum indul be a meglévők mellett, Aradon és Máramarosszigeten. Székelyföldön magyar polgármesterek késleltetik, hogy magyar nemzetiségű emberek visszakapják vagyonukat, ez megengedhetetlen jelenség. - Az SZKT keretében szeretnének vitát folytatni Románia jelenlegi gazdasági helyzetéről. - A TEKT-tanácskozás szünetében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, és Borbély László ügyvezető alelnök sajtótájékoztatót tartottak. Kifejtették: az RMDSZ az elkövetkező időszakban az eddiginél határozottabban kíván részt venni a földtörvénnyel és ingatlantörvénnyel kapcsolatos ügyek intézésében, az érintettek támogatásában. Evégett irodahálózatot hoz létre, itt jogászok, más szakértők állnak majd a magyar lakosság rendelkezésére. Mivel a hazai magyar lakosság 51 százaléka falun él, feltétlenül foglalkozni kell a falusi lakosság életkörülményeivel. - A területi elnökök közül többen igényelték, hogy a szövetségen belül értelmezzék újra a platformok szerepét, miszerint ezeknek az RMDSZ-en belüli ideológiai különbözőséget kellene megjeleníteniük. - Az RMDSZ vezetősége a kormánypárttal folytatott tárgyaláson szóba hozza, hogy a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait több helyütt nem hajlandók életbe ültetni az önkormányzatok. Határozottan igényelni fogják az egyházi vagyonok helyzete rendezésére vonatkozó jogszabály kidolgozását. Felvetik azt is, hogy növelni kell a magyar nyelvű rádió- és tévéadások időtartamát, és hogy nem értenek egyet a kormánypárt időnként nacionalista felhangokkal megtűzdelt retorikájával, egyes kormánypárti politikusok magyarellenes megnyilatkozásaival. /Máthé Éva: TEKT-ülés Marosvásárhelyen. Az SZKT-t és a kormánypárttal való tárgyalást készítették elő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2001. szeptember 18.
A Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának elnöksége Sepsikőröspatakon ülésezett szept. 8-9-én. Megvitatták az RT alkotmányreformot célzó javaslatcsomagját és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A platform kiemelten fontosnak tartja, hogy a román alaptörvény tartalmazza a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát, megteremtve ezáltal a valós önrendelkezés alapjait. Az RT síkra száll a regionalizmus elvének határozott érvényesítéséért az alkotmányos reform folyamata során. Az elnökség üdvözölte az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ párbeszédét. Az RT elnöksége tudomásul vette, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának szept. 7-ei marosvásárhelyi ülésén sajnálatos módon csak négy területi szervezet - Temes, Arad, Fehér és Gyergyó - állt ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítása mellett. (A csíkiak már korábban megtették.) A reformisták aggasztónak tartják és elítélik, hogy az Ügyvezető Elnökség igyekszik fenntartani az ex lex állapotot, és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megakadályozza az SZKT - és az egész RMDSZ - működésének demokratizálását. Mivel a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság azóta sem ült össze megvizsgálni az SZKT saját megújítását ismételten elodázó döntésének szabályosságát, az RT ez ügyben a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz fordul. Az elnökség felkéri az RMDSZ-nek a politikum feletti társadalmi felügyeletet biztosítani hivatott testületét, éljen szabályzat adta jogával, és kérje az SZKT korábbi, önhatalmúlag és szabályzatellenesen hozott döntésének felülvizsgálatát, írja ki a szövetségi választásokat. /Az RT szerint továbbra sincs belső demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./
2001. november 3.
Elsősorban a státustörvény alkalmazásának technikai kérdéseiről, valamint ennek az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatairól volt szó az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának nov. 2-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla elnök átfogó helyzetelemzést adott az elmúlt időszak politikai történéseiről. Elmondta: hosszas egyeztetések nyomán olyan helységnévlista alakult ki, amely egyezik az eredeti magyar helységnevekkel. Markó szerint a belpolitikai légkör nem kedvező a státustörvény alkalmazása tekintetében. A területi elnökökkel folytatott tanácskozás része annak a konzultációs folyamatnak, amelyet a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a jövő héten folytatnak az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőivel. /Markó: A kedvezőtlen belpolitikai légkör ellenére el kell kezdeni a státustörvény alkalmazását. Elkészült a helységnévlista - Kolozsvár és nem Kolozsvár-Napoca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2001. november 17.
A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. november 17.
Nov. 16-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa (TEKT). Napirenden a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos szervezési kérdések szerepeltek. A státustörvény alkalmazása nagy mértékben attól függ, hogy miben sikerül megállapodni Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek a nov. 16-i találkozó alkalmával. Az ülésen Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök személyében megnevezték azt a jelöltet, aki a területi elnököket képviseli a státustörvény végrehajtását felügyelő testületben. Eldőlt: a megyei szervezeteknek az elkövetkező napokban meg kell nevezniük legalább egy személyt, aki - budapesti képzést követően - helyi szinten megszervezi majd az ajánlószervezetek munkáját. Dec. 1-ig ugyanakkor meg kell egyezni az egyházakkal és a civil szervezetekkel a helyi felügyelő bizottságok létrehozásával kapcsolatos személyi kérdésekről. A magyar igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtését, összegzését, továbbítását az RMDSZ székházakban működő területi irodák végeznék, ezeknek munkáját egy központi koordinációs iroda hangolná majd össze. Az alkalmazást egy, az RMDSZ vezetőiből, egyházak, és civil szervezetek képviselőiből álló, 27 + 1 tagú testület ügyelné fel. Ezek közül 9-et az RMDSZ, 9-et az egyházak, 9-et pedig a civil szervezetek neveznek meg, a 28. tag "hivatalból" Markó Béla szövetségi elnök. A felügyelő testület helyi szinten is megalakulna, ezek 9 tagból (3 egyházi, 3 civil és 3 RMDSZ képviselőből) fognak állni, a 10. tag a területi RMDSZ-elnök. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Várakozó állásponton a TEKT státustörvény-ügyben. Az alkalmazás a Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. november 17.
Nov. 16-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa (TEKT). Napirenden a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos szervezési kérdések szerepeltek. A státustörvény alkalmazása nagy mértékben attól függ, hogy miben sikerül megállapodni Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek a nov. 16-i találkozó alkalmával. Az ülésen Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök személyében megnevezték azt a jelöltet, aki a területi elnököket képviseli a státustörvény végrehajtását felügyelő testületben. Eldőlt: a megyei szervezeteknek az elkövetkező napokban meg kell nevezniük legalább egy személyt, aki - budapesti képzést követően - helyi szinten megszervezi majd az ajánlószervezetek munkáját. Dec. 1-ig ugyanakkor meg kell egyezni az egyházakkal és a civil szervezetekkel a helyi felügyelő bizottságok létrehozásával kapcsolatos személyi kérdésekről. A magyar igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtését, összegzését, továbbítását az RMDSZ székházakban működő területi irodák végeznék, ezeknek munkáját egy központi koordinációs iroda hangolná majd össze. Az alkalmazást egy, az RMDSZ vezetőiből, egyházak, és civil szervezetek képviselőiből álló, 27 + 1 tagú testület ügyelné fel. Ezek közül 9-et az RMDSZ, 9-et az egyházak, 9-et pedig a civil szervezetek neveznek meg, a 28. tag "hivatalból" Markó Béla szövetségi elnök. A felügyelő testület helyi szinten is megalakulna, ezek 9 tagból (3 egyházi, 3 civil és 3 RMDSZ képviselőből) fognak állni, a 10. tag a területi RMDSZ-elnök. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Várakozó állásponton a TEKT státustörvény-ügyben. Az alkalmazás a Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. december 15.
Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 17.
Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2002. január 7.
Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2002. január 7.
Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2002. január 7.
Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2002. január 19.
Jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyen a kedvezménytörvény romániai alkalmazását érintő gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a kormánypárttal folytatott tárgyalásokról. Az oktatás terén a kormánypárt ígéretet tett magyar karok, tanszékek létesítésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, az agrártudományi egyetemen, illetve a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Ígéret van arra, hogy a pedagógusok leépítése nem fogja befolyásolni a beiskolázási számokat, a magyar osztályok száma emiatt nem fog csökkenni. Az RMDSZ kérte: rendezzék az egyházi iskolák helyzetét, a meglévő felekezeti iskolákban ne csak egyházi tantárgyakat lehessen tanítani. A rendőrök jogállását szabályozó törvényben rögzíteni fogják, hogy ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rend őrei között legyen olyan, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ indítványozta az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkalmazását is, és arányos képviseletet kért a különböző kulturális, belügyi, igazságügyi stb. intézményekben is. Ami az egyházi ingatlanok helyzetét illeti: a kormánypárt azt ígérte, 2002. folyamán a parlament elfogadja az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezetet, amelyet még ebben az évben életbe is léptetnek. Szóba került a zászló- és himnusz-ügy is, az RMDSZ kérte a jelenlegi jogszabály módosítását-kiegészítését, amelynek ki kell térnie a kisebbségi szimbólumok használatára is. Kónya-Hamar Sándor szerint az egyezményben a kormány képviselőinek fel is kell vállalniuk a kolozsvári Főtér helyzetének megnyugtató rendezését, beleértve Mátyás király szobrának restaurálását is. /Sz. K.: RMDSZ igények, SZDP ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. február 4.
Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. március 5.
Márc. 4-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A szövetségi elnök rövid politikai elemzése mellett a népszámlálás kérdéséről, illetve a helyi protokollumok stádiumáról tárgyaltak. A tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón kiemelte a tízévente sorra kerülő népszámlálás fontosságát. Ami a helyi megállapodások aláírását illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy némiképp átlépték a határidőt, hiszen harminc nap alatt kellett volna a végleges változatokig eljutni, de ezt egyelőre nem tekinti különösen aggasztónak. Markó Béla szerint egy-két kivétellel, körülbelül két héten belül meglesznek a helyi megállapodások. A protokollum eddigi teljesítéséről leszögezte: határidőket tiszteletben kell tartani. Az első hónap mérlege számára "mindenképpen pozitív". Elégedetlen azzal, hogy néhány kérdésben a febr. 28-i határidőt nem sikerült tartani, "viszont ebből olyan konklúziókat levonni, hogy a megállapodás máris működésképtelenné vált, enyhén szólva furcsa". RMDSZ-nek érdeke együttműködni a kormányzattal. /Mózes Edith: Markó Béla: Sikerült jó dolgokat elérni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
2002. július 9.
Júl. 8-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: Markó Béla szövetségi elnök, többek között, kiértékelte az elmúlt parlamenti ülésszakot, a képességvizsgák eredményeit, a nemrég nyilvánosságra hozott részleges népszámlálási adatokat és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök romániai látogatását. Napirenden szerepelt a megyei szintű protokollumok kiértékelése is. Ami a Kolozs megyei helyzetet illeti, Kónya-Hamar Sándor ismételten azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg nem rendeződik a református egyház tulajdonában lévő Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan helyzete, a megyei szervezet nem írja alá a kormánypárttal a helyi szintű együttműködési megállapodást. Ugyanakkor a megbeszélésen szóba került a volt Református Kollégium épületének sorsa is, amelyet bár törvényesen visszaszolgáltattak a református egyháznak, a gyakorlatban azonban azt nem sikerült birtokba venni. A jelenlévők pozitívan értékelték, hogy a Medgyessy-kormány megháromszorozta azoknak a magyarországi hivatalnokoknak a számát, akik a magyar igazolványok kézbesítéséért felelnek. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. Kolozs megye nem tágít. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2002. július 9.
Júl. 8-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: Markó Béla szövetségi elnök, többek között, kiértékelte az elmúlt parlamenti ülésszakot, a képességvizsgák eredményeit, a nemrég nyilvánosságra hozott részleges népszámlálási adatokat és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök romániai látogatását. Napirenden szerepelt a megyei szintű protokollumok kiértékelése is. Ami a Kolozs megyei helyzetet illeti, Kónya-Hamar Sándor ismételten azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg nem rendeződik a református egyház tulajdonában lévő Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan helyzete, a megyei szervezet nem írja alá a kormánypárttal a helyi szintű együttműködési megállapodást. Ugyanakkor a megbeszélésen szóba került a volt Református Kollégium épületének sorsa is, amelyet bár törvényesen visszaszolgáltattak a református egyháznak, a gyakorlatban azonban azt nem sikerült birtokba venni. A jelenlévők pozitívan értékelték, hogy a Medgyessy-kormány megháromszorozta azoknak a magyarországi hivatalnokoknak a számát, akik a magyar igazolványok kézbesítéséért felelnek. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. Kolozs megye nem tágít. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
